A Csíkszereda – Sepsiszentgyörgy vonalon, Mikóújfaluban érdekes háromnyelv? táblát pillantunk meg: Bodvaj vashámor.

A hámor megközelítése Mikóújfaluból aránylag egyszer?, a Mikóújfalu – Barót vonalon a 122-es számú megyei úton érhet? el. Átkelve a 710 m magas Nagy-Murgó-hegy alatti Hatod-hágón Bacon térségébe érkezünk. Elhagyva Nagybacont, kevéssel Bibarcfalva el?tt újból látni a Bodvaj vashámorra utaló táblákat, az ún. kisbaconi eltér?nél. Utunk a híres székely mesemondó Benedek Elek (Elek apó) szül?faluja fele vezet (43-as községi út). Átutazva Kisbaconon, Magyarhermány fele karnyújtásnyira újabb útelágazáshoz érkezünk, ahol szintén tábla jelzi Bodvaj hollétét. Betérünk a Feny? (Feny?s)-patak hétvégi házakkal telet?zdelt völgyébe. Úti célunkhoz szintén épített, nem túl széles aszfaltozott út vezet, így Bodvaj bármilyen alacsony gépjárm?vel megközelíthet?. 

Az eltér?t?l mintegy 7 kilométer után a Feny? (Feny?s) és Kis-Köves patakok torkolatánál az út bal oldalán érdekes épületre bukkanunk, ez a bodvaji vashámor, nevezik Gábor Áron kohójának is a neves székely ágyúönt? szabadságharcosról. A túrakedvel?k számára jó tudni, hogy gyalogosan Bodvaj többféleképpen is megközelíthet?: Kisbaconból a kék pont jelzés mentén, az említett aszfaltozott úton , a csíki térségb?l Újtusnádról a Mitács-hegyen át  a kék pont jelzés mentén, valamint Magyarhermány északi részéb?l egy nemrég festett, még kevés térképen megjelen? piros pont jelzés mentén, mely egy régi Bodvajba vezet? szekérutat követ. A vashámor környékén a XVIII. század elején indult meg az ipari tevékenység. Ezt els?sorban a limonit, vagyis a barna vasérc el?fordulása tette lehet?vé, Az itteni limonit- bányászat  közel 300 éves múltra tekint vissza. A limonit közel 40% -ban tartalmaz vasat.

Az 1848-as szabadságharcidején Kézdivásárhelyen tevékenyked? híres székely hazafi, Gábor Áron itt öntötte ágyúinak egy részét. Bodvaj abban az id?ben valóságos iparteleppé n?tte ki magát a Les-hegy és Isten-kas aljában számos lakóház is állott. A XIX. századi leírások szerint a vashámor környéke állandó lakott terület volt 1875-ben 21 lakóházról tesznek említést. A bodvaji vasérc kitermelés 1897-ben ért véget, de a kifejtett ércb?l még 1905-ig dolgoztak. 1945-ben újraindították a bányászatot és a kohó m?ködését. 1945-1950 között a vajdahunyadi vasm?vekhez tartozott Bodvaj, majd 1954-ben az iparfalucskát végleg felhagyták. 2006-ban a hámort a magyar kormány támogatásával felújították, tavaly pedig egy pihen?helyet is kialakítottak az idelátogató turisták részére.

Történelmi érdekesség az egykori kis település temet?je, mely az Isten-kas hegye alatt a Feny? (Feny?s)-patak földrajzi jobb oldalán tekinthet? meg, a kohótól mintegy 200-300 m távolságra. Megközelítése kizárólag gyalogosan lehetséges, mivel a patakon átível?, korláttal ellátott fatörzsön kell végigmenni a túloldalra. Az ide vezet? turistajelzés piros pont, a patakon átível? fatörzst?l egy fokozatosan emelked?,  felhagyott földutat követ. A régi kis temet?ben 10-15 különböz? korból származó síremlék látható, az utóbbi id?ben zöld bet?s, barnára alapozott fatáblával látták el a temet? bejáratát. A síremlékek közül a közelmúltban néhányat felújítottak, így a régies magyarsággal írt szövegek könnyen olvashatók.